Egyetlen döntésem miatt a család ellenségévé váltam: nemet mondtam arra, hogy a férjem felnőtt öccse hozzánk költözzön. Anyósom engem hibáztat mindenért, miközben én csak a saját családom boldogságát próbálom védeni. Vajon hol húzódik a határ segítőkészség és önfeladás között?