Harmincöt év házasság után, hatvankét évesen, a bíróságon ülök a férjemmel, akivel azt hittem, semmi sem választhat el minket. Az utolsó közös ünnepünkön, amikor a gyerekeink ránk bízták a kutyájukat, még nem sejtettem, hogy minden megváltozik. Most visszatekintek azokra a pillanatokra, amikor még hittünk az örökkévalóságban, és felteszem magamnak a kérdést: hol rontottuk el?